Sunday, October 31, 2010
Thursday, October 28, 2010
Úton a Szahara felé/On the way to the Sahara
Elhagyjuk a civilizációt, megyünk vissza az időben.
Megyünk fel a hegyek felé, egyre hűvösebb van, viszont a hűvösebb levegő miatt gyönyörű ősz van, sárgák és arany színűek a levelek, mint a napfény úgy melegít a látványuk. Át fogunk kelni az Atlasz hegységen Efraine felé, majd a másik oldalon lefelé haladva eljutunk a Szaharába.
Állatok legelnek az út mentén, a birkák, kecskék már vastag bundát növesztettek készülve a télre, ami éjszakánként már be- beköszön az ablakon, megmutatva vasfogát.
Rengeteg apró folyócska csordogál alá a közeli hegyekből, kristálytiszta vízet kínálva a helyieknek.
Megyünk egyre feljebb, elhagytuk a "városi" fákat, mindenhol gyér a fű és sok kő van, de a távolban már látszanak a magasabb éghajlatot kedvelő fák, sötétzölden terpeszkedve a hegyek ormán.
Felértünk a Platóra, egyre több a Cédrus, furcsán kandikálnak ki az alacsonyabb fák mögül hosszúkás ágaikkal, mint hosszúra nőtt kezekkel. Azt mondják a hegyekben 182.000 hektáron nő a Cédrus...
15 percenként vàltozik a táj, ahogy megyünk feljebb.
Most mindenhol csak kövek vannak, emberi életnek nyoma sincs. Minden kietlen itt 2178 méteren...
Átjutottunk, megyünk lefelé. Kövek, mintha a Grand Canyonban járnánk.
Az építészet megváltozott, egyre több agyagházat látni...
Most hagyjuk el az utolsó városkát a Szahara előtt. Ez a város látja el az Oázisokat.
Agyagházak és kietlen pusztaság. A szèl süvítve kergeti a port. Síkság, ameddig a szem ellát, vörös a föld. Egyetlen civilációra emlékeztető jelenség a villanypózna.
Mostantól kezdve nincsenek kanyarok. A sivatagban nem kell kikerülni semmit...
We are driving up to the mountains. It's cooler and cooler, but because of the coolness it's already the fall here. Leaves are yellow and gold, shining like the sun on the autumn sky, giving you a warm feeling in your heart. Animals (goats, sheep) grazing by the road, in their already thickened fur, getting ready for the coming winter.
Many brooks are bubbling down bringing crystal clear water to town.
We are driving up higher and higher, already left lower altitude trees, the grass is brown and sparse thanks to the work of the wind and the lack of rain. In the distance deep green colored trees are waving from the peeks of the mountains.
We just reached the Plato, many Cedar tree are peeping out from the lower vegetation.
The view is changing in every 15 minutes as we go higher to cross the middle Atlas to be able to reach the Sahara on the other side...
There are only rocks around us, no signs of living creatures. The altitude is 2178 m. The view is similar to the Grand Canyon.
We left the last town behind us, there is only the Sahara ahead.
It's desolated, only the wind is chasing the sand sounding like a little boy would play on a flute.
It's flat, it's deep red. Only the electric wire poles reminds us for civilizations.
From now there are no curves on the road. In the Sahara there is no need to turn.
Megyünk fel a hegyek felé, egyre hűvösebb van, viszont a hűvösebb levegő miatt gyönyörű ősz van, sárgák és arany színűek a levelek, mint a napfény úgy melegít a látványuk. Át fogunk kelni az Atlasz hegységen Efraine felé, majd a másik oldalon lefelé haladva eljutunk a Szaharába.
Állatok legelnek az út mentén, a birkák, kecskék már vastag bundát növesztettek készülve a télre, ami éjszakánként már be- beköszön az ablakon, megmutatva vasfogát.
Rengeteg apró folyócska csordogál alá a közeli hegyekből, kristálytiszta vízet kínálva a helyieknek.
Megyünk egyre feljebb, elhagytuk a "városi" fákat, mindenhol gyér a fű és sok kő van, de a távolban már látszanak a magasabb éghajlatot kedvelő fák, sötétzölden terpeszkedve a hegyek ormán.
Felértünk a Platóra, egyre több a Cédrus, furcsán kandikálnak ki az alacsonyabb fák mögül hosszúkás ágaikkal, mint hosszúra nőtt kezekkel. Azt mondják a hegyekben 182.000 hektáron nő a Cédrus...
15 percenként vàltozik a táj, ahogy megyünk feljebb.
Most mindenhol csak kövek vannak, emberi életnek nyoma sincs. Minden kietlen itt 2178 méteren...
Átjutottunk, megyünk lefelé. Kövek, mintha a Grand Canyonban járnánk.
Az építészet megváltozott, egyre több agyagházat látni...
Most hagyjuk el az utolsó városkát a Szahara előtt. Ez a város látja el az Oázisokat.
Agyagházak és kietlen pusztaság. A szèl süvítve kergeti a port. Síkság, ameddig a szem ellát, vörös a föld. Egyetlen civilációra emlékeztető jelenség a villanypózna.
Mostantól kezdve nincsenek kanyarok. A sivatagban nem kell kikerülni semmit...
We are driving up to the mountains. It's cooler and cooler, but because of the coolness it's already the fall here. Leaves are yellow and gold, shining like the sun on the autumn sky, giving you a warm feeling in your heart. Animals (goats, sheep) grazing by the road, in their already thickened fur, getting ready for the coming winter.
Many brooks are bubbling down bringing crystal clear water to town.
We are driving up higher and higher, already left lower altitude trees, the grass is brown and sparse thanks to the work of the wind and the lack of rain. In the distance deep green colored trees are waving from the peeks of the mountains.
We just reached the Plato, many Cedar tree are peeping out from the lower vegetation.
The view is changing in every 15 minutes as we go higher to cross the middle Atlas to be able to reach the Sahara on the other side...
There are only rocks around us, no signs of living creatures. The altitude is 2178 m. The view is similar to the Grand Canyon.
We left the last town behind us, there is only the Sahara ahead.
It's desolated, only the wind is chasing the sand sounding like a little boy would play on a flute.
It's flat, it's deep red. Only the electric wire poles reminds us for civilizations.
From now there are no curves on the road. In the Sahara there is no need to turn.
Volubilis
A városka nevének jelentése virágok városa. Itt található a világ egyik legnagyobb, látható formában megmaradt római kori városa. 20.000 ember lakta, minden épület alapja, a helységek beosztása, a falak megmaradtak, ami nem csoda, mert a 17. századig berberek laktak itt. Az 1755-ös Liszaboni földrengés rombolta le és utána senki nem építette újjá. Épségben megmaradt egy oliva olaj készítő üzem, gazdag házak csatorna és fűtési rendszerrel, a Forum, a Bazilika boltívei, a Capitolium oszlopai, a Győzelem kapuja, a széles főutca, medencék és mozaikkal díszített padlók. Hihetetlen mennyire lehet érezni még mindig az itteni életet, nyüzsgést.
The name of the town means city of flowers. The town is famous for one of the largest intact Roman ruins. 20.000 people lived here before the 18th century. It was well preserved by the Berbers who lived in town until the beginning of 1700's. Unfortunately the earthquake in 1755 in Lisbon ruined the whole town and after that, since nobody had lived there anymore, it wasn't rebuilt.
Among the ruins we found an olive factory, a luxurious house with plumbing and heating system, very well preserved mosaics. Also the Forum, the arches of the Basilica, the columns of the Capitol, the Triumphal Arch and the wide main street. Amazing to be here in 2010 and still feel the life 2000 years ago.
The name of the town means city of flowers. The town is famous for one of the largest intact Roman ruins. 20.000 people lived here before the 18th century. It was well preserved by the Berbers who lived in town until the beginning of 1700's. Unfortunately the earthquake in 1755 in Lisbon ruined the whole town and after that, since nobody had lived there anymore, it wasn't rebuilt.
Among the ruins we found an olive factory, a luxurious house with plumbing and heating system, very well preserved mosaics. Also the Forum, the arches of the Basilica, the columns of the Capitol, the Triumphal Arch and the wide main street. Amazing to be here in 2010 and still feel the life 2000 years ago.
Meknes
Meknes az egyik királyi város Fès-től délnyugatra. Az egyik király annyira paranoiás volt - félt, hogy ellenségei megtámadják - hogy a palota közelébe építtetett egy titkos magtárat és istállót. A magtárban a városka lakosságának 10 évre elegendő mennyiségű búzát halmoztak fel, az istállóba 12.000 ló volt bekötve 3000 oszlop köré.
Egyetlen Mosé van az országban, ami nem muszlimok által is látogatható, a Moulay Ismail Mausole and Mosque.
Belül gyönyörű mozaikok és stukko faragások vannak.
5 fontos dolog van az Iszlámban:
- hinni Istenben
- imádkozni
- megtartani a Ramadánt
- támogatni a szegényeket
- elzarándokolni Mekkàba
Az utolsó kettő elhagyható.
In this Royal town one of the earlier king - he was complete paranoid - has built a secret granary and stable. The granary was big enough to hold as much of wheat that was enough for the whole town up to 10 years. While in the stable 12.000 horses were fed.
There is only one Mosgue in the whole country that is allowed to visit by non Muslims. It is the Moulay Ismail Mausole and Mosque in Meknes. It's decorated with mosaics and carved stucco inside. It's detailed, peaceful and extremely beautiful!
There are 5 important things in Islam:
- believe in God
- pray
- keep Ramadan
- charity
- pilgrimage
The last two can be left out.
Egyetlen Mosé van az országban, ami nem muszlimok által is látogatható, a Moulay Ismail Mausole and Mosque.
Belül gyönyörű mozaikok és stukko faragások vannak.
5 fontos dolog van az Iszlámban:
- hinni Istenben
- imádkozni
- megtartani a Ramadánt
- támogatni a szegényeket
- elzarándokolni Mekkàba
Az utolsó kettő elhagyható.
In this Royal town one of the earlier king - he was complete paranoid - has built a secret granary and stable. The granary was big enough to hold as much of wheat that was enough for the whole town up to 10 years. While in the stable 12.000 horses were fed.
There is only one Mosgue in the whole country that is allowed to visit by non Muslims. It is the Moulay Ismail Mausole and Mosque in Meknes. It's decorated with mosaics and carved stucco inside. It's detailed, peaceful and extremely beautiful!
There are 5 important things in Islam:
- believe in God
- pray
- keep Ramadan
- charity
- pilgrimage
The last two can be left out.
Fès - school in the Medina
A Medinában van a világ legrégebbi egyeteme, a Koran-i iskola, az Attarin Madrasa, 1331-ben alapították.
9 évig tanulnak itt a diákok, muszlim tanítók és Imam-ok lesznek. Csak az udvarig mehettünk be, de a dekoráció lélegzetelállító. Csodás faragások és mozaikok, körben a falakon a földtől a plafonig.
The oldest University in the world is here in the Medina called Attarin Madrasa. It's a Koranic school, students spend 9 years between its walls and become Muslim teachers or Imams at the end. We only were allowed to in the courtyard. The decor was breathtaking, carved stucco's and n mosaics up to the roofs.
9 évig tanulnak itt a diákok, muszlim tanítók és Imam-ok lesznek. Csak az udvarig mehettünk be, de a dekoráció lélegzetelállító. Csodás faragások és mozaikok, körben a falakon a földtől a plafonig.
The oldest University in the world is here in the Medina called Attarin Madrasa. It's a Koranic school, students spend 9 years between its walls and become Muslim teachers or Imams at the end. We only were allowed to in the courtyard. The decor was breathtaking, carved stucco's and n mosaics up to the roofs.
Monday, October 25, 2010
Fès 10.23-10.26
Marokkói idegenvezetônk Majid (Mazsid), aki arab származású, kiválóan beszél angolul és nagyon kedves.
Első állomásunk Fès, Marokkó északi részén található, ezt a várost tartják Marokkó szívének. Muszlimok, arabok, berberek, zsidók és arikai feketék lakják.
A város három részre tagolódik: Fès el-Bali - óváros, Fès el-Jdid - új város és Ville Nouvelle - a franciák által épített negyed.
Fès el-Bali a legrégebbi épségben megmaradt óváros (Medina) a világban, 808-ban építették és körben falak védik. 9500 sikátor hálózza be, 4 kapuja van, 300.000 ember lakja, bár eredetileg 80.000 embernek épült, olyan mint egy labirintus.
A szűk utcácskákban árusok ezrei próbálják eladni a portékáikat a helyieknek és a túristáknak. Minden érzékedre szükséged van, ha be akarod fogadni a látványt, az illatokat, a színek kavalkádját. Az utcák annyira szűkek, hogy egy dobozokkal megpakolt szamár éppen elfér, ami azt jelenti, hogy a járókelőknek be kell ugraniuk az üzletekbe, ha nem akarják, hogy elsodorják őket. Autóval nem lehet bemenni a Medinába, ezért az egyetlen szállítási eszköz a szamár. Időnként mi is érdekes szituációba kerültünk és ugrottunk amerre láttunk.
Rengeteg olyan ember él itt, aki még sosem hagyta el a Medinát. Régen a nők a házukat sem hagyhatták el csak kétszer életükben, először amikor átköltöztek az apai házból a férjükhöz, másodszor haláluk után, amikor a temetőbe vitték őket. A francia gyarmatosítás után minden liberálisabb lett.
Az óváros sikátoraiban mindent lehet venni, az árusok témák szerint helyezkednek el. Van bőr szekció, étel, cipő, ruha, ékszer, elektronikai szekció és még ki tudja milyen.
Our guide is Majid, he is Arab in his 50's, speaks an excellent English and very kind.
It is said that Fès is the heart of Morocco. People are either Muslims, Arabs, Berbers, Jews or black Africans.
The city has three districts: Fès el-Bali - the old city, Fès el-Jdid - new town and the Ville Nouvelle that was built by the French. Fès el-Bali is the oldest medival town remained intact in the world. It was established in 808 and surrounded by walls, has 4 entrances and 9500 allès. The old town is called the Medina, where 300.000 people live though it was built for 80.000.
The Medina is like a maze wit its narrow streets where you get confused about your whereabouts exactly in 2 minutes. The streets are so narrow than when a donkey or mule loaded with boxes on its back want to pass by, people has to jump into the many shops that are just all over the place. There are no cars in the Medina so the only available transportations are the donkeys. Thousands and thousands of shops are selling their goods to the locals or to the tourists. You need all your senses to absorb the noise, the vivid colors, the smell of people or lether, the food and the donkeys.
Many people has never ever left the Medina in their entire life. Not long ago woman weren't allowed to leave their house either. They left 2 times in their life: after the marriage to move from the family home to the new husbands home and second time on their own funeral to the cemetery. With the French occupation the country become more liberal.
The shops are placed in the Medina by themes. There is a food district, a leather, clothes, shoes district, jewelry and electronics.
Első állomásunk Fès, Marokkó északi részén található, ezt a várost tartják Marokkó szívének. Muszlimok, arabok, berberek, zsidók és arikai feketék lakják.
A város három részre tagolódik: Fès el-Bali - óváros, Fès el-Jdid - új város és Ville Nouvelle - a franciák által épített negyed.
Fès el-Bali a legrégebbi épségben megmaradt óváros (Medina) a világban, 808-ban építették és körben falak védik. 9500 sikátor hálózza be, 4 kapuja van, 300.000 ember lakja, bár eredetileg 80.000 embernek épült, olyan mint egy labirintus.
A szűk utcácskákban árusok ezrei próbálják eladni a portékáikat a helyieknek és a túristáknak. Minden érzékedre szükséged van, ha be akarod fogadni a látványt, az illatokat, a színek kavalkádját. Az utcák annyira szűkek, hogy egy dobozokkal megpakolt szamár éppen elfér, ami azt jelenti, hogy a járókelőknek be kell ugraniuk az üzletekbe, ha nem akarják, hogy elsodorják őket. Autóval nem lehet bemenni a Medinába, ezért az egyetlen szállítási eszköz a szamár. Időnként mi is érdekes szituációba kerültünk és ugrottunk amerre láttunk.
Rengeteg olyan ember él itt, aki még sosem hagyta el a Medinát. Régen a nők a házukat sem hagyhatták el csak kétszer életükben, először amikor átköltöztek az apai házból a férjükhöz, másodszor haláluk után, amikor a temetőbe vitték őket. A francia gyarmatosítás után minden liberálisabb lett.
Az óváros sikátoraiban mindent lehet venni, az árusok témák szerint helyezkednek el. Van bőr szekció, étel, cipő, ruha, ékszer, elektronikai szekció és még ki tudja milyen.
Our guide is Majid, he is Arab in his 50's, speaks an excellent English and very kind.
It is said that Fès is the heart of Morocco. People are either Muslims, Arabs, Berbers, Jews or black Africans.
The city has three districts: Fès el-Bali - the old city, Fès el-Jdid - new town and the Ville Nouvelle that was built by the French. Fès el-Bali is the oldest medival town remained intact in the world. It was established in 808 and surrounded by walls, has 4 entrances and 9500 allès. The old town is called the Medina, where 300.000 people live though it was built for 80.000.
The Medina is like a maze wit its narrow streets where you get confused about your whereabouts exactly in 2 minutes. The streets are so narrow than when a donkey or mule loaded with boxes on its back want to pass by, people has to jump into the many shops that are just all over the place. There are no cars in the Medina so the only available transportations are the donkeys. Thousands and thousands of shops are selling their goods to the locals or to the tourists. You need all your senses to absorb the noise, the vivid colors, the smell of people or lether, the food and the donkeys.
Many people has never ever left the Medina in their entire life. Not long ago woman weren't allowed to leave their house either. They left 2 times in their life: after the marriage to move from the family home to the new husbands home and second time on their own funeral to the cemetery. With the French occupation the country become more liberal.
The shops are placed in the Medina by themes. There is a food district, a leather, clothes, shoes district, jewelry and electronics.
Sunday, October 24, 2010
Marokkó felé/On the way to Morocco
Idei úticélunk Marokkó. Első éjszakánkat Párizsban töltöttük, ebben a fantasztikus, számomra végtelenül elegáns városban. Imádom a lépten-nyomon felbukkanó tereit, a kávéházakat teraszaikkal, az igényesen rendbetett házakat, az elegáns üzleteket, a romantikus utcákat, a változatosságot, az emberek színes kavalkádját.
Ugyan későn szállt le a gépünk mégsem lehet úgy itt lenni, hogy ne sétálnál egyet vagy vacsoráznál valamelyik aprócska étteremben, hogy megérezd a város varázsát. Az Allard nevű étterembe mentünk, ami Párizs egyik régi utcácskájának sarkán található, apró füstös/párás ablakaival, melyekről meg nem mondaná a járókelő, hogy a város egyik csodáját rejtik maguk mögött. Ránézve az ablakokra az ember azt várja hogy egy elvarázsolt világba kerül. S tényleg belépve a múlt egy szelete érinti meg a látogató. A hely egy régi söntést idéz, alacsony mennyezetével és ódon sörcsapos pultjával. A belépőt a nyitott konyha látványa fogadja ahol a szakácsok lelkesen sütögetik a finomabbnál finomabb ínyencségeket. A nyál összecsordul a szájban. Már belépve jóleső érzés keríti hatalmába az embert, mert biztosan érzi, hogy jó helyre jött, erre az estére jó kezekben lesz, hiszen mit sem tudnak jobban a franciák, mint felszolgálni azt a vacsorát, amire mindig emlékezni fogsz.
We are on the way to Morocco, but spend the first night in Paris. Whenever you are in Paris it's a must go to eat in one of its restaurants.
I love Paris, it's charming squares, the many restaurants and cafés eating on its terraces outside in the beautiful sunshine, the elegant boutiques, the well restored buildings, and the variety of people.
Tonight we ate at Allard. It's located on the corner of one of the alleys. Its smoky windows don't give you any clue what miracle lies behind, though you have a good feeling just being close to it in any reason it attracts you enough to look at it. But when you do, it promises some miracle and when you enter you realize that the promise is more than a simple promise it's a real magic, taking you back to the past with romantic feelings.
Entering the restaurant you basically step into the open kitchen where the chefs are busy lifting up pans, cutting mushrooms or chopping green beans. The ceilings are low reminding you on the 19th century, and there is a very old bar counter in the dining area. So you enter and immediately have a good feeling about the place, the food and feel relaxed because you know with all your senses that you will be taken care of just well enough to feel good and to have a valuable memory.
To be continued...
Ugyan későn szállt le a gépünk mégsem lehet úgy itt lenni, hogy ne sétálnál egyet vagy vacsoráznál valamelyik aprócska étteremben, hogy megérezd a város varázsát. Az Allard nevű étterembe mentünk, ami Párizs egyik régi utcácskájának sarkán található, apró füstös/párás ablakaival, melyekről meg nem mondaná a járókelő, hogy a város egyik csodáját rejtik maguk mögött. Ránézve az ablakokra az ember azt várja hogy egy elvarázsolt világba kerül. S tényleg belépve a múlt egy szelete érinti meg a látogató. A hely egy régi söntést idéz, alacsony mennyezetével és ódon sörcsapos pultjával. A belépőt a nyitott konyha látványa fogadja ahol a szakácsok lelkesen sütögetik a finomabbnál finomabb ínyencségeket. A nyál összecsordul a szájban. Már belépve jóleső érzés keríti hatalmába az embert, mert biztosan érzi, hogy jó helyre jött, erre az estére jó kezekben lesz, hiszen mit sem tudnak jobban a franciák, mint felszolgálni azt a vacsorát, amire mindig emlékezni fogsz.
We are on the way to Morocco, but spend the first night in Paris. Whenever you are in Paris it's a must go to eat in one of its restaurants.
I love Paris, it's charming squares, the many restaurants and cafés eating on its terraces outside in the beautiful sunshine, the elegant boutiques, the well restored buildings, and the variety of people.
Tonight we ate at Allard. It's located on the corner of one of the alleys. Its smoky windows don't give you any clue what miracle lies behind, though you have a good feeling just being close to it in any reason it attracts you enough to look at it. But when you do, it promises some miracle and when you enter you realize that the promise is more than a simple promise it's a real magic, taking you back to the past with romantic feelings.
Entering the restaurant you basically step into the open kitchen where the chefs are busy lifting up pans, cutting mushrooms or chopping green beans. The ceilings are low reminding you on the 19th century, and there is a very old bar counter in the dining area. So you enter and immediately have a good feeling about the place, the food and feel relaxed because you know with all your senses that you will be taken care of just well enough to feel good and to have a valuable memory.
To be continued...
Subscribe to:
Posts (Atom)
